Kölcsey Gimnáziumért Közhasznú Alapítvány: 19662491-1-42

Kölcsey Ferenc Gimnázium

Főoldal
Aktuális ajánlatunk
Hírek - Kulturális ajánló
Írta: Fazekas Csaba   
2010. február 18. csütörtök, 08:27

Kulturális ajánló

Olvastad már?

 

Bennet, Allan: A királynő olvas

 

Magvető Könyvkiadó, 2009  (Fordította: Rakovszky Zsuzsa)

 

„ - Az a benyomásom, Fenséges asszonyom, hogy jóllehet az olvasást nem lehet kimondottan elitistának bélyegezni, mégsem a megfelelő üzenetet küldi a nyilvánosság számára. Némileg kirekesztőnek hat.

- Kirekesztőnek? De hát az emberek többsége tud olvasni!

- Tudnak, Fenséges asszonyom, de nem vagyok biztos benne, hogy meg is teszik.

 - Ez esetben, Sir Kevin, én példát mutatok nekik!”

 

„Ha én egyszer elkezdek egy könyvet, be is fejezem. Minket még így neveltek. Legyen az könyv, vajas kenyér vagy krumplipüré – ha egyszer az ember kiszedte a tányérjára, akkor fogyassza is el az utolsó morzsáig!”

 

Az angol királynő éli az uralkodók dicsőséggel teli, ám roppant unalmas életét: gyárakat látogat, fogadásokat ad, megnyitja a parlamenti ülésszakot, negyedszerre is megnézi a Niagara-vízesést, és minden héten kötelezően meghallgatja miniszterelnöke érdekfeszítőnek éppen nem mondható beszámolóját. Ám egy szokványosnak induló napon, mikor az udvari kutyafalka megtámad egy mozgókönyvtárat, a királynő élete egy csapásra megváltozik: menthetetlenül rászokik az olvasásra.

Szóval a királynőt megfertőzi az olvasás, egyre többet és többet szeretne olvasni, először válogatás nélkül felfal mindent, de ahogy belejön, mint kiskutya(falka) az ugatásba, már válogat, sőt kritizál, jegyzeteket készít és egy saját könyv megírásának terve is körvonalazódik fenséges agyában. Ha nem is hanyagolja el kötelezettségeit, egyre kelletlenebbül tesz nekik eleget, holott régebben élvezetet talált bennük, vagy legalábbis meggyőzte magát erről. De az olvasás új világok egész sorát nyitja meg számára, amiben ő nem a ceremónia, az etikett része, nemcsak királynő, hanem ember is. Az irodalom újfajta érzékenységet fejleszt ki benne, de idegesítő új szokásokat is felvesz. Például a vele találkozó alattvalóktól nem azt kérdezi, hogy honnan jöttek, hanem, hogy mit olvasnak éppen, és ezzel a többséget igencsak zavarba hozza. Az udvartartás mindent megtesz, hogy a királynőt eltántorítsa ettől az új és kártékony kedvteléstől, de cselszövéseik épp az ellenkező hatást érik el.

 

Az író, Alan Bennett, a Beszélő fejek szerzője finom humorral ábrázolja, hogy napjainkban milyen különc cselekedetté vált az olvasás, hiszen a canterburyi érsek is a Celebek a táncparkettent nézi esténként, emellett végigkövethetjük, hogyan próbálja a királynőt környezete leszoktatni erről a furcsa hóbortról. A kisregény szellemes válasz a „ment-e a könyvek által a világ elébb” örök kérdésére.

De talán nem is ez a kérdés, hanem az, hogy megy-e az egyes ember a könyvek által elébb?


Láttad már?

El Camino

 

Budapest, Kogart Galéria, 2010. február 11 - 2010. március 4.

 

Utazás Franciaországból Santiago de Compostelába, a ránk nehezedő hétköznapokból önmagunkba. Nyolcszáz kilométer töprengés, életátértékelés, az örök elvágyódás testünket és szellemünket egyaránt átformáló próbatétele…

 

El Camino. Az Út, melyről még senki sem tért vissza ugyanúgy, mint ahogyan elindult. 2009 őszén végigjárta László Dániel festőművész is, s az élményeket, melyeket magával hozott utazásáról, az olaj és a vászon kettősének közreműködésével tárja a közönség elé.

 

Az állandóságot, illetve a változást szimbolizáló, az út során „mellészegődő” misztikus templombelsők és a végtelen természet párbeszéde jelenik meg a képeken. A festmények naplószerűen dokumentálják a művész útjának állomásait: a napszakok és az időjárás változását, a kint-bent kettősségét – a szellemi felfrissüléshez vezető zarándoklat minden egyes lépését.

 

 

Hallgasd meg!

 

Daniel Barenboim

 

Budapest, Művészetek Palotája, 2010. február 23. kedd 19:30h

 

Konyakban nyugszik Frédéric Chopin szíve a varsói Szent Kereszt templom egyik oszlopának belsejében, egy kristályurnában. Testét azonban Franciaországban, a Pere Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra. Mindezt ő maga akarta így...

Chopin, aki legnagyobb sikereit ugyan Párizsban aratta, de szíve mindig is hazahúzta.
 
Március 1-jén lesz kétszáz éve, hogy megkezdte mindössze harminckilenc évig tartó életét az egyik legnevesebb komponista. Az ő műveit játssza majd a hazánkban zongoristaként először fellépő Daniel Barenboim, aki kamaramuzsikusként Jacqueline du Pré, Itzhak Perlman, Pinchas Zukerman vagy Dietrich Fischer-Dieskau partnere volt, karmesterként pedig a legnevesebb zenekarokat vezényli. 
 
Most a zongorához ül majd, hogy eljátssza nekünk Chopin szívének titkait, művészetének legszebb alkotásait.